„Haptákban is Rád gondolok Kedvesem…” HATÁRTALANUL! Együttműködés gimnáziumok között (HAT-15-06-0031)
A ferences-rendi „barátok” temploma
Története:
Székelyudvarhelyen a ferences rendi szerzetesek Lakatos István volt zetelaki plébánostól adományba kapott kőházat kezdték kápolnává alakítani, székeket és oltárt helyezvén el benne. Nemsokára kórus, orgona került az épületbe. 1730-ban letették a mai főtér végét lezáró barokk templom alapkövét. 1734-ben már templomként használták, ám az épület és a belseje még hosszú ideig készült: 1747-ben kerül helyére a szószék, Veres Mátyás és felesége, Perger Krisztina 1780-1781-ben kifestették, illetve kiaranyozták a belső falakat és a főoltárt. A templom belseje 1928-ban nyerte el jelenlegi arculatát, miután a marosvásárhelyi Herceg Ferenc újrafestette. Közvetlenül a templom mellett van a rendházépület, amelyet szintén a XVIII. században, 1717-ban kezdtek el építeni.
Leírás:
A főtér legrégebbi temploma, barokk és a klasszicizmus közti átmeneti időszak stílusjegyeit ötvözi. A templom alaprajza jellegzetesen barokk, utcai oldalán két homlokzati saroktoronnyal, a széles hajót két oldalt alacsonyabb kápolnasor követi három-három kápolnával. A tornyok négyszöges alaprajzúak, és eredetileg alig nyúltak a főhomlokzat oromfala mögé. A mai harangemeletek és a toronysisakok későbbi, XVIII. század végi ráépítés eredményei. A három középtengelyben félköríves ablakok nyílnak, az oldaltengelyekben – már a tornyokon – üres szoborfülkék. A főkapu késő reneszánsz kerete kőből készült, bejárati nyílása félköríves, lapos faragású, gyöngysoros kompozíciójú füzérek és virágdíszek borítják. Zárókövében olvasható az 1728-as felirat. A kapu oromzatában a szépen faragott ferences jelvény, a két keresztbe tett kar látható, mögöttük a kettős kereszttel. A főtér fele néző oldalhomlokzat is egyszerű, a kápolnasor félköríves, a hajó gádorfala háromkaréjos ablakokat kapott, a kápolnák ablakai a sekrestyéken, a gádorfal-ablakok a szentélyen folytatódnak. Az oldalhomlokzat előtt látható az 1996-ban a kommunizmus áldozatainak emlékére felavatott emlékmű, Bocskai Vince szovátai szobrászművész alkotása. 1780-as években fából készült a szószék, melynek oldallapjain festett evangélista-alakok találhatók, Kiemelkedő a kolozsvári könnyező Szüzet ábrázoló oltárkép. Az oltár baldachinos középfülkéjében az angyalok által megkoronázott Mária majdnem életnagyságú, fából faragott, festett szobra áll, amint egy eretnekre tapos. Az oszlopközökben Szt. István király, Szt. Péter, Szt. Pál és Szt. László szobrai láthatók.
A római katolikus gimnázium (Tamási Áron gimnázium)
Története:
Marosvásárhelyi Mészáros Gergely, - a kor legműveltebb jezsuitája- nevéhez fűződik Székelyudvarhely első középfokú tanintézményének megalapítása 1593-ban. Azóta a tanintézménynek több otthona volt, említést érdemel 1890-91-ben felépített, a Márton Áron téri neoklasszikus épület, amely napjainkban bentlakásként működik. A mai otthonát 1909-ben kezdték építeni, 1911-ben már tanítottak benne, 1912-ben szentelték fel. Leírás:
A gimnázium nem csak a Szent Miklós hegynek, de egész Udvarhely városának a dísze. Száztíz méter hosszúságában három épületet alkot egységes homlokzatot: középen helyezkedik el, megemelt szuterénnel (alagsorral), a négyszintes főépület, amelyet az egykori igazgatói lakás (ma informatika termek) és a tornaterem fog közre. A főbejárathoz kettős lépcső vezet fel, építészetileg még jobban kiemelve a főbejáratot. Az épületre jellemző a szecesszió a maga gazdag, magyaros majolika díszítőelemeivel. A tetőtérben találhatók azok a homlokzati díszek (majolika elemek), amelyek az évek folyamén leestek, illetve eltávolították őket onnan, hogy ne okozzanak balesetet. Amennyiben felújításra kerülne sor, ezeket tökéletesen újra el lehetne készíteni: a díszek a híres pécsi Zsolnay porcelángyárban készítették, s a száz évvel ezelőtti terveket megőrizték. Érdekességek:
Tamási Áron, az iskola névadója, már ebben az épületben végezte tanulmányait 1910–1918 között. Ugyancsak itt tanultak még: Demeter Endre prépost, Boros Fortunát egyháztörténész, Nyírő József író, Tomcsa Sándor író, Mihály László költő, Szemlér Ferenc költő.
A főtér szobrai
Orbán Balázs szobra
A főtéren, a református templom melletti parkban látható a legnagyobb székelynek, Orbán Balázsnak (1829–1890) a bronzszobra, (készítői Hunyadi László marosvásárhelyi képzőművész és Antal Mihály szabadkai öntőmester). Orbán Balázs fő műve a hat kötetből álló A Székelyföld leírása című munka. 1872-től országgyűlési képviselő volt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.
Szökőkút
1957-ben állították fel a műkőből készült szökőkutat és a négy szimbolikus emberalakot mintázó szoborcsoportot. Az Orbán Áron által 1956-ban tervezett szökőkút négy szobra a környékre jellemző hagyományos gazdasági tevékenységeket mutatja be. A bokályfestő (csempefestő), Székely József, a fejszefenő Orbán Áron, a vasöntő, Verestóy Árpád, a búzakévés asszony pedig Nagy György alkotása.
Millenniumi Emlékoszlop
Az emlékoszlopot 1897. július 26.-án avatták fel, az akkori új Megyeházzal egy napon, a Millennium alkalmából. A 8,4 méter magas oszlop megalkotója Hargita Nándor, aki ekkor a Kő-és Agyagipari Szakiskola igazgatója volt. A kor stílusában és a kiemelkedő művészi színvonalon készült emlékműhöz három lépcsőn lehetett feljutni. A négyszögletű alap oldalain a vármegye, a város címerei és két fekvő oroszlán helyezkedtek el. Fölötte obeliszkszerű oszlop. 1919-ben a román hatóságok lebontották. A székelyudvarhelyi városi hatóságok 2008-ban felújították az emlékművet. Az alkotás jelenleg eredeti helyén, a város Főterének a központjában található. Az egyenként több mint három tonna súlyú oroszlánokat a Kézdiszentléleken bányászott kvarcit tömbökből faragták. Az oszlop anyaga márványszerű mészkő.
Élet szoborcsoport
Az 1956-os forradalom 51. évfordulója alkalmából felavatott szoborcsoport több részből áll: a Krisztus-szobor, Mária szobor, valamint a két alkotást összekötő kőkompozíció. A kőbe faragott motívumok a kőbe zárt, vergődő lelkeket szimbolizálják, a bele nem nyugvást, a bele nem törődést, dinamikus nyugtalanságot sugallnak. A Krisztus-szobor Melocco Miklós alkotása, az összekötő kőkompozíció pedig Máthé Lóránt Pál munkája, a szoborcsoport építész-tervezője Györfi Balázs. Mária szobrát Györfi Miklós készítette.
A Jézus-kápolna
A Jézus-kápolna: a 13. század második felében épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védőfala valószínűleg 1771-ben épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus Szíve-kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ben "Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként" említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A késő-román, azaz a 13. századinak számított, négykaréjos kápolna (karéjos-centrális templom) korai datálása körül kétségek merültek fel Mariana Beldie archeológus részéről, aki ásatásai eredményeképpen (1973) úgy véli, hogy az 1561-ben veretett ezüstpénz alapján ezt a kápolnát (rotundát) a 16. század második felében építették. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek Gyergyószentmiklóson (Szent Anna-kápolna), Kézdiszentléleken Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna, Székelyszáldoboson a kápolnarom. A téglapadlós belső teret 4 méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi, amely az 1677-es évszámú eredeti mennyezet e századi, kevésbé sikerült másolata. Az eredeti kazettás mennyezetet 1903-ban távolították el. A kazetták mintakincse nagyon hasonlít az 1670-ből való felsőboldogfalvi templom mennyezetéhez, amely Szombatfalvi Asztalos András és János munkája. A Jézus-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, melyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi, melynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.
A református kollégium és templom
A templom története:
A ma létező templom helyén létezett egy másik református templom, amely 1633-ban épült. Scmidt Pál irányításával 1780-ban elkezdődik, 1781-ben befejeződött az új templom építése. Az munkálatokat nagymértékben segítette Baczkamadarasi Kis Gergely, ezért a templom tetőzetén látszó 1781-es évszám mellé felkerült az ő, K G monogramja is
A templom leírás:
Az egyszerű külsejű templom barokk és klasszicista elemeket visel magán: a keleti bejárat homlokzata és a toronybejárat, valamint a félköríves ablakok feletti kagyló és levéldíszek képezik az épület barokk jegyeit. Az arányos belteret fiókos dongaboltozat fedi, két oldal- és egy orgonakarzat tagolja. A karzatok támpilléreken nyugszanak, a támpilléreket felül félköríves árkádok határolják.
A kollégium története:
1670-től Székelyudvarhelyen elkezdte működését a gróf Bethlen János által alapított református kollégium, ezáltal középfokúvá vált a már létező református oktatás. A kollégium kezdeti faépülete korszerűtlenné és veszélyessé vált ezért Baczkamadarasi Kis Gergely rektor-professzor és Daniel István főgondnok javaslatára az erdélyi református főkonzisztórium 1770-ben megbízta Schmidt Pál építészt az új épület elkészítésével, amely 1772 augusztusára el is készült.
A kollégium leírása:
Az eredetileg kúriához hasonló, csengettyűtornyos épületre 1886-ban egy második emelet került, ami teljesen stílustalanná változtatta a kollégium épületét.
Érdekességek:
Itt tanultak: Orbán Balázs, Benedek Elek, Palló Imre, Kányádi Sándor
A Székely Támadt vár
Története:
A vár több szakaszban épült: 1492; 1561-1562, 1565. Az egykori kolostort próbálta várrá alakítani Báthori István erdélyi vajda. Az építkezések 1490-92 között lehettek. A mai állapotában látható várat János Zsigmond fejedelem építtette 1562-1565 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére és így több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált. Az 1562-es székely felkelés után ez a vár "Székely támadt vár” lett, próbálta féken tartani az ősi szabadságukat követelő székely köznépet.
Leírása:
A bejárattól jobbra a Fóris-bástya (nyolc szögű) áll, mögötte, hátul a nyolc szögű Hajdú bástya Bal kéz felől, elől a Bánffy-bástya, mögötte, az udvar északi végében pedig a Telegdy bástya, a Kornis utca felőli részen ma is látható a feltehetően Kornis címer és egy felirat helye. A bástyákat a különböző időszakokban az itt parancsnokló várkapitányokról nevezték el. A várnak több megnevezése maradt fenn: Udvarhelyi vár, Székelytámadt vár, Csonkavár (az utolsó lerombolásától, azaz 1706-tól), sőt gúnyosan Zabolavárnak is hívták. A megközelítőleg négyszög alaprajzú (80 x 80m), kaputoronnyal, négy bástyával és kél rondellával megerősített várnak inkább védelmi szerepe volt, melynek biztonságát a Nagy-Küküllő vizéből feltölthető vizesárok is biztosította (ennek emlékét őrzi ma is a Tó utca).. A vár bejáratát felvonható kapuval látták el. A külső várat a belső vártól egy térség (ezt piacnak nevezték) választotta el, ahonnan kapun lehetett bejutni a belső várba. A belső vár a négy épületszárnyával zárt egységet alkotott. Ma, a külső, 0,90-2,50 m vastagságú várfalak mind a négy oldalon 6-12 m magasságban az 1893-ban kialakított állapotban állnak. A mai várudvar központi részét az Eötvös József Iskolaközpont épülete foglalja el. Épült 1890-91-ben, neoklasszikus homlokzattal, Meiner Károly budapesti műépítész tervei szerint.
Érdekesség:
Napjainkban vörös darabontok őrzik a Székely Támadt várat. A Báthoryak erdélyi uralkodása idején jellemző korhű öltözékben és fegyverzettel őrt álló katonák feladata ezúttal nem az ellenség távol tartása, hanem egy négyszáz éves őrségváltási ceremónia felidézése
Székelyudvarhelyi Művelődési Ház
Története:
A munkálatok 1956 tavaszán kezdődtek és példás közadakozás eredménye a mai épület. Az építkezési terv Ionescu műépítész munkája. Meghirdették a közadakozást, s hogy nagyobb kedvet csináljanak hozzá, a majdani Művelődési Ház makettjét a város cukrászdájának kirakatában helyezték el, így a „téglajegyek” tulajdonosai láthatták, mire adakoznak. A környékbeli falvakból is adományokat gyűjtöttek. A városi állami alkalmazottak egy havi fizetésüknek megfelelő értékű „téglajegyet” vásároltak részletre, s emellett még kétkezi munkával is segítettek. Munkaidő után segédmunkások is dolgoztak az építkezésnél, s délután ott voltak a középiskolás diákok is.
Leírás:
Az 50 méter hosszú, 30 méter széles és 15 méter magas épület két előadótermet foglal magába: a nagytermet a színpaddal és a kistermet. Ez utóbbi hossza 27 méter, szélessége 7,5 méter. Ezenkívül az épületben számos próbaterem, könyvtár és irodahelység található. A művészi gipszmunkákat- a színpad és az ajtók fölött- a kányádi Orbán József, valamint György Sándor és Kiss Domokos végezték. A csillárokat Orbán Áron szobrászművész tervezte.
Érdekesség:
A Művelődési Ház épületében párhuzamosan négy intézmény működik: a Művelődési Ház, a Székelyföldi Filharmónia, az Udvarhely Táncműhely és a Tomcsa Sándor Színház. E három intézménnyel kell osztoznunk a színpad és az előadás tereinek használatakor. Elekes Gyula az intézmény vezetője tűzzománcművész.
A Szent Miklós templom
Története:
A székelyudvarhelyi római katolikus plébániatemplom, a mai formájában a XVIII. századvégi erdélyi templomépítészek egyik műremeke, 40 m magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb tömegű, a városképben és tájban szervesen illeszkedő műemléke. A művészettörténeti leírások szerint a XVIII. század végének stílusparádéjában azonban nemcsak az elbúcsúzó barokk és a beköszöntő klasszicizmus van jelen, de észlelhető a romantika elemeinek feltűnése is",.tehát a mértéktartó barokk és a klasszicizáló későbarokk stílus ötvöződik.
Leírás:
A Szent Miklós templom elé monumentális lépcsősor vezet. A templomkülsőn, a toronysisak kivételével, alig található barokk vonás. A templom homlokzata öt tengelyes és már klasszicizáló jellegű. Belső építészeti stílusában a reneszánsz, helyenként rokokó és a korai-klasszicista elemek ötvöződnek. A háromhajós templomban a főhajót négy testes pillér választja el a mellékhajóktól. Felettük karzat húzódik. A mellékhajók a tőlük fallal elválasztott két sekrestyében folytatódnak. A barokkos főoltár és az egyszerűbb mellékoltárok Hoffmayer Simon (1740-1800) kolozsvári szobrászművész munkája.
Műalkotások:
a négy jezsuita szent (Kosztka Szaniszló, Xavéri Szent Ferenc, Borgia Ferenc, Loyolai Ignác jezsuita szentek) életnagyságú aranyozott barokk faszobra a reliefekkel díszített klasszicista ízlésű szószék, barokkos főoltár és egyszerűbb mellékoltárok, mind Hoffmayer Simon (1740-1800) kolozsvári szobrász munkái. kora-klasszicista stílusú oltárképei németalföldi eredetűek., az oltárképek - Szent Miklós, Szent István, Szent Alajos, Jézus megkeresztelése - az előző templomból valók, de nem középkoriak. Az oltár és a szentély festését 1790-91-ben végezte Veress Mátyás kolozsvári festőművész. Az öt márványoltár 1906-1912 között készült. A jelenlegi orgonát, a régi, Kájoni János ferences pap által épített kisebb orgona helyébe, Kolonics István készítette 1879-ben
Egykori Vármegyeháza (ma Polgármesteri Hivatal)
Története:
A Városháza( Vármegyeháza) egykori Alsó-Piactér legimpozánsabb épülete,1895-96-ban épült Stehlo Ottó építész tervei szerint.. Építőmestere Ferenczi Endre főmérnök volt. Az épület egészében különböző építészeti stílusok ötvöződnek, eklektikus jellege van. Eredetileg a millennium évére tűzték ki az épület átadását, de erre csak 1897. június 26-án kerülhetett sor. Ekkor leplezték le az új vármegyeháza szomszédságában a millenniumi emlékoszlopot is.
Leírása:
A napjainkban a Polgármesteri Hivatalnak otthont adó épületegyüttes eklektikus főhomlokzata a főtérre néz. Az U alaprajzú főépület falsíkjából középrizalit emelkedik ki, melybe három félköríves kapun juthatunk be. A középrizalit első emeletén található az ablakaival a főtérre nyíló tanácsterem, mellette jobbra pedig a polgármester dolgozószobája. A főépület háta mögé - a különböző irodáknak helyet adó - emeletes, tíztengelyes épületszárnyakat emeltek, ezek folyosóin juthatunk el a téglalap alakú udvar végét lezáró, a Szent István dísztermet magába foglaló emeletes épületbe. A főhomlokzat mögé egy belső udvar szerveződik, melyet a dísztermet magába foglaló épület zár le. A Szent István díszteremnek helyet adó négyszög alaprajzú, emeletes épületbe egy háromárkádos kiképzésű előcsarnokon keresztül jutunk be. A főhomlokzaton az árkádok által képzett ívháromszögekben medalionokat helyeztek el. Az előcsarnokot baluszteres attika zárja le, kétoldalt pedig egy-egy négyszöghasáb alakú tornyocska fogja közre, a jobb oldali toronyból lépcső vezet a karzatra, amelybe az udvar felől három félköríves (orom)ablak engedi be a fényt. A karzatot végül egy díszes oromfal koronázza, melyen az építkezések befejezését jelölő 1896-os évszám figyelhető meg. A dísztermet a földszinten balra az esketőterem, az emeleten pedig a levéltár helyisége határolja. Rendkívül jól sikerült a terem belső dekorációja is, amely teljes összhangban van a külső homlokzatok díszítésével és tagolásával. A mennyezetet 15 (fogrovatos belső díszű) kazettával ékesítették, amelynek egyik központi darabján - feltehetően - egy nimfa látható, amint bal kezében egy fáklyát, míg jobb kezében Udvarhely vármegye címerét tartja. A képet - szignója alapján - Veres Mátyás festette 1896-ban.
Érdekesség:
A megyeháza főtér felőli főépületének földszinti részét úgy tervezték, hogy azok üzlethelyiségek létesítésére bérbeadhatók legyenek. Nem sokkal megépülése után, 1901 márciusában Daniel Gábor az üzlethelyiségek felszámolását és az épület eredeti rendeltetésének megfelelő használatát kezdeményezi. Kéri a vármegyeház második emeletét alispáni lakásnak átalakítani, az ott lévő irodahelyiségeket pedig a földszintre kívánja költöztetni. Ekkor falazzák be a főtérre néző üzletek bejáratait és kirakatait és alakítják át ablakokká.
